Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum
2024. június 22.
Megnyitó
Tisztelt Művésznő! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Közönség!
Az ukrán származású Kazimir Malevics szerint meg kell szabadítani a művészetet a való világ holtsúlyától, hogy a tér formájában menedékre leljünk. E korszerű szemléletre alapozva Szilágyi Jéger Teréz vizuális nyelvezetével nemcsak próbál kilépni a táblakép által megszabott keretekből, hanem expresszív és markáns kolorizmusával érzelmeket és gondolatokat gerjeszt a képkereten kívüli világ számára.
Érdemes felfigyelni a tájképeire, melyek közül néhány a gyulai, mások az ócsai vagy a rajkai művésztelepen jöttek létre. Zsíros pasztell és erőteljes komplementer színek közvetítenek más érzések mellett megélt szorongásokat és félelmeket. A finom, nőies formákat a kemény, expresszív színfoltok és vonalhalmazok egészítik ki. A komplementerek erős kontrasztokat termelnek, melynek köszönhetően mintegy kilépnek az ábrázolt térből. Ha jobban megvizsgáljuk tájképeit, kifejezetten introspektív ecsetkezeléssel szembesülünk, amely érdemben ki tud bontakozni az olajfestményein. Nincsenek közeli vagy távoli pontok. Az egész tér egybefonódik és másfajta halmazállapotúvá alakul át. Teréz ezeken a színeken nem a részletes pontosságra, hanem a mennyiségre és a minőségre helyezi a hangsúlyt, melynek valószínűleg emocionális okai vannak. A szakrális enteriőrjeit nézve, egy panteisztikus gondolkodásmóddal találkozunk. Isten és az ember kapcsolata a távol és a közel ellentmondásos viszonyrendszerére épül. A fény úgy hatol be a kőszegi Szent Jakab templom üvegablakain keresztül, hogy teljesen betölti a teret és uralja az ember nélküli üres főhajót. Nyilvánvalóan Szilágyi Jéger Teréz mesterének, Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművésznek vizuális szemléletével találkozunk. Lenyűgözőek a szinte észrevétlen foltok, melyek az „Érkezés” sorozatnál finoman és nőies egyszerűséggel foglalják el e rácsok által megszabott teret. A tükröződések és a térbeli struktúrák közötti feszültség itt is erős kifejező erővel nyilvánul meg. Érdemes a kiállításban szereplő portréit is szemügyre venni. Rácsszerű struktúrák jelennek meg a kép elülső felületén, miközben a művésznő arca szép lassan megnyílik a néző előtt. Ezek gyors játékok a gondolattal, adott pillanatban az arcra vetülő fény-árnyék mintázatok érzésvilágát visszatükröző reakciók a vásznon, vagy papíron. Az ezeken látható óvatosság és elfojtott kolorizmus valószínűleg a Covid által produkált bezártság egyik legjobb megjelenítése festményen.
Mindezek tükrében kijelenthetjük, hogy Szilágyi Jéger Teréz Malevicshez hasonlóan a táblakép keretein kívüli világot hódítja meg kolorisztikus és markánsan kifejező festészetén keresztül.
Mosonmagyaróvár, 2024. 06. 22. Juhász Bálint
kurátor, gyűjteménykezelő