Képek az újpesti Polgár Galériában

Budapest, Polgár Galéria

2024. október 25.

A Szilágyi-Jéger Teréz festőművész által rendezett kiállítás az Újpesti Polgár Galériában különleges esemény volt a helyi művészeti életben. A tárlatot Tóth Lívia textilművész nyitotta meg, aki méltatta a művész munkásságát és jelentőségét. A kiállításon Szilágyi-Jéger Teréz legújabb alkotásai voltak láthatók, melyek a hagyományos és kortárs művészet határvonalán mozogtak.

A megnyitón Tóth Lívia beszédében kiemelte a művész kreativitását és elhivatottságát, valamint azt, hogy a kiállítás hozzájárul a helyi művészeti közösség gazdagításához. A tárlat látogatói számos érdekes és elgondolkodtató alkotást tekinthettek meg, amelyek mélyebb betekintést nyújtottak a kortárs művészet világába.

Összességében a kiállítás sikeresen ötvözte a hagyományos és modern művészeti elemeket, és hozzájárult a helyi művészeti élet gazdagításához. A látogatók számára egy olyan élményt nyújtott, amely hosszú ideig emlékezetes marad.

„Grendel ’75” Kiállítás

Pozsony, Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma  – Brämer-kúria

2024. január 23.

Grendel Lajos, a Kossuth-díjas író, születésének 75. évfordulóját ünnepelve, 2024-ben több kiállítást is rendeztek műveiből és róla készült alkotásokból. Az év egyik legjelentősebb eseménye a „Grendel ’75” nemzetközi kiállítás volt, amelyet a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában rendeztek meg Pozsonyban. A kiállítás 2024. január 23-án nyílt meg és április 30-ig volt látogatható.

A kiállításon négy országból, 58 alkotótól összesen 82 művet mutattak be.

A művek között Grendel-portrék, valamint olyan alkotások is szerepeltek, amelyek Grendel regényeiben megjelenő nemzedéki, nemzetiségi sors- és létproblémákat, közép-európai abszurditásokat dolgoztak fel. A legkülönbözőbb művészeti-technikai ágak, látásmódok mind egyközpontúak,  Grendel Lajos irodalmi munkásságára reflektálnak, vagy Grendel-portrék. Az utóbbi években a kortárs művészet fő áramának diskurzusában ritkán jelentkeznek az alkotók irodalmi tematikára reagálva. A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület képző- és iparművészeti pályázatában az egyéni, történelmi és társadalmi egzisztenciális élményhalmaz feldolgozását kérték a művészektől és azt, hogy a grendeli verbalitást fordítsák át a vizualitás nyelvére.
A kiállítás megnyitóján Venyercsan Pál, a pozsonyi Liszt Intézet igazgatója mondott ünnepi beszédet. 
A kiállításon részt vett Grendel Ágota, az író özvegye és Grendel Gábor, az író fia aki a Szlovákiai parlament képviselője.

Grendel Gábor a riporter egyik kérdésére azt válaszolta, hogy édesapja emlékét számára legjobban Szilágyi Jéger Teréz „Művészportré-Grendel Lajos” című munkája adja vissza.

Ez az alkotás véglegesen a „Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának” Grendel Lajos olvasótermében látható, mely a „Szlovák Kulturális Minisztérium támogatásával nyílott meg.

A kiállítás nemcsak Grendel Lajos életművének állított emléket, hanem lehetőséget adott a kortárs képzőművészeknek is, hogy bemutassák saját értelmezéseiket és alkotásaikat, amelyek Grendel műveiből inspirálódtak. A kiállítás záró eseményét a Magyar Kultúra Napján tartották.

Megnyitó

Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum

2024. június 22.

Tisztelt Művésznő!   Tisztelt Képviselő Úr!  Tisztelt Közönség!

 

Az ukrán származású Kazimir Malevics szerint meg kell szabadítani a művészetet a való világ holtsúlyától, hogy a tér formájában menedékre leljünk. E korszerű szemléletre alapozva Szilágyi Jéger Teréz vizuális nyelvezetével nemcsak próbál kilépni a táblakép által megszabott keretekből, hanem expresszív és markáns kolorizmusával érzelmeket és gondolatokat gerjeszt a képkereten kívüli világ számára.

Érdemes felfigyelni a tájképeire, melyek közül néhány a gyulai, mások az ócsai vagy a rajkai művésztelepen jöttek létre. Zsíros pasztell és erőteljes komplementer színek közvetítenek más érzések mellett megélt szorongásokat és félelmeket. A finom, nőies formákat a kemény, expresszív színfoltok és vonalhalmazok egészítik ki. A komplementerek erős kontrasztokat termelnek, melynek köszönhetően mintegy kilépnek az ábrázolt térből. Ha jobban megvizsgáljuk tájképeit, kifejezetten introspektív ecsetkezeléssel szembesülünk, amely érdemben ki tud bontakozni az olajfestményein. Nincsenek közeli vagy távoli pontok. Az egész tér egybefonódik és másfajta halmazállapotúvá alakul át. Teréz ezeken a színeken nem a részletes pontosságra, hanem a mennyiségre és a minőségre helyezi a hangsúlyt, melynek valószínűleg emocionális okai vannak.

A szakrális enteriőrjeit nézve, egy panteisztikus gondolkodásmóddal találkozunk. Isten és az ember kapcsolata a távol és a közel ellentmondásos viszonyrendszerére épül. A fény úgy hatol be a kőszegi Szent Jakab templom üvegablakain keresztül, hogy teljesen betölti a teret és uralja az ember nélküli üres főhajót. Nyilvánvalóan Szilágyi Jéger Teréz mesterének, Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművésznek vizuális szemléletével találkozunk. Lenyűgözőek a szinte észrevétlen foltok, melyek az „Érkezés” sorozatnál finoman és nőies egyszerűséggel foglalják el e rácsok által megszabott teret. A tükröződések és a térbeli struktúrák közötti feszültség itt is erős kifejező erővel nyilvánul meg. Érdemes a kiállításban szereplő portréit is szemügyre venni. Rácsszerű struktúrák jelennek meg a kép elülső felületén, miközben a művésznő arca szép lassan megnyílik a néző előtt. Ezek gyors játékok a gondolattal, adott pillanatban az arcra vetülő fény-árnyék mintázatok érzésvilágát visszatükröző reakciók a vásznon, vagy papíron. Az ezeken látható óvatosság és elfojtott kolorizmus valószínűleg a Covid által produkált bezártság egyik legjobb megjelenítése festményen.

Mindezek tükrében kijelenthetjük, hogy Szilágyi Jéger Teréz Malevicshez hasonlóan a táblakép keretein kívüli világot hódítja meg kolorisztikus és markánsan kifejező festészetén keresztül.

Mosonmagyaróvár, 2024. 06. 22.

Juhász Bálint
kurátor, gyűjteménykezelő